Shetlandi Juhász örökletes betegségei

A sheltie az egyik legegészségesebb fajta amit ismerek, de náluk is vannak betegségek amik a szűk génkészlet velejárói.

Szívbetegség

Itthon kevéssé ismert probléma (bár sajnos nem ismeretlen) a shetlandi juhászoknál jelentkező szívbetegségek kérdésköre. Bár nem jó ezt hallani kedvenc fajtánkról, de legalább elméletben már foglalkoznunk kell a problémával. Mostanában külföldi tenyésztői fórumokon egyre felkapottabb lett a téma bár megoldások sehol se születtek. 📷A sheltiere legjellemzőbb szívbetegség a „Patent Ductus Arteriosis” melynek lényege, hogy a Ductus Arteriosis ér a születés után nem záródik el és a vér a tüdőbe áramlik ami megtelik folyadékkal. Külső tünetei nem nagyon vannak a dolognak, köhögés, fáradtság, fogyás, légszomj, vagy gyengeség a hátsó végtagokban. Általában fiatal korban már megfigyelhetőek a tünetek (idős kutyák esetén a hasonló tűnek előfordulhatnak és okozhatja őket szívbetegség, de az már más jellegű probléma szokott lenni) Mindenképpen vizsgáltassuk ki a gyanús eseteket mert a gond műtétileg orvosolható (ha olyan mértékű, hogy indokolt a műtéti kezelés) A beteg kutyákat illik kivonni a tenyésztésből mert a betegség örökölhető

Von-Willebrand

Egy viszonylagosan új szűrési lehetőség jelent meg a géncentrumokban shetlandi juhászra. Itthon még kevesen vették igénybe, de az eredmények is igazolják, hogy ez a betegség elsősorban az USA állományát érinti és az Európai sheltieknél egyelőre, csak érintőlegesen van jelen. Von-Willebrand egy olyan örökölhető betegség, amely a véralvadást befolyásolja. „A Von-Willebrand-faktor nevű anyag a vérben segít a trombocitáknak összeragasztani a sérült véredényeket. Ehhez speciális fehérjék is szükségesek, amelyek a véralvadást segítik elő. A Von-Willebrand faktor a vérben keringve a VIII-as alvadási faktorhoz kötődik, és védi azt a lebomlástól. A Von-Willebrand szindrómában szenvedőknek problémájuk van a vérzésükkel, hiszen a fent említett véralvadásban résztvevő komponensek mennyisége vagy működése abnormális.”A fajtára a vWDIII típus jellemző ami nagyon alacsony vagy szinte kimutathatatlan véralvadási faktort jelent. Tünetei, orrvérzés, szájvérzés, zúzódások, csillapíthatatlan vérzés sebek vagy műtétek esetén. Bár nem vagyok nagy szűrés párti, azért jó lenne ha nem hagynánk ha a betegség jobban elterjedjen (okulva olyan fajták hibájából ahol állományi szinten már 10% felett van az érintett kutyák száma akik egy sima sebbe is belepusztulhatnak így ez nem egy vicces kórkép) Ajánlható lenne megelőzés szintjén (főleg ahol amerikai vonal is jelen van) minden kennelben egy-egy kutyát megnézetni, hogy előfordul e a betegség az adott vonalban.

Patella ficam

Sheltieben elég új koncepció, hogy nekiálltak a tenyésztők szűrni a csípőt és a térdet.Az itthoni állományban még nem bevett gyakorlat, de ha külföldre szeretnénk kiskutyákat eladni, akkor meg kell barátkoznunk a gondolattal. A diszplázia szűrést mind ismerjük (és szeretjük…) ezen nincs is mit ragozni. Újdonságként mondható, hogy sheltieben viszont már nagyon sokan szűrnek patella ficamra is. Aki nincs toppon az anatómiában annak megsúgom, hogy ez a térdkalács ficamot takarja (patella luxatio). Sántasággal jár és kistestű kutyákra jellemző betegség. A szűrés fizikális, és meglehetősen szubjektív így mindenképpen ortopédiában jártas állatorvos végezze!Hogy a fajta mennyiben érintett a problémában arra nincsenek adatok (mert eddig szűrve se volt, plusz az esetek nagy százalékéban teljesen tünetmentes). Mindenesetre reméljük a legjobbakat.

Szembetegségek

CEA: A collie szembetegséget röviden a szakirodalom “CEA” ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől az vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat. Forrás

PRA: A PRA a szem ideghártyájának (retinájának) úgynevezett degeneratív, öröklődő betegsége, amely előbb vagy utóbb vaksághoz vezet, kutyákban és macskákban is előfordul. Az elsőként leírt veleszületett szembetegségek közé tartozik: 1911-ben gordon szetterekben figyelték meg először ezt a kórképet. 

A betegség felosztása, a jelenlegi megközelítésben más módon történik: főképpen az ideghártyát alkotó úgynevezett fotoreceptorok elváltozása alapján. A PRA ahogyan a nevében is benne van az ideghártyát alkotó csapok és pálcikák, az úgynevezett fotoreceptorok atrófiája, azaz sorvadása, amely kifejezés azonban nem teljesen pontos, inkább degenerációt helyes használni. Összefoglalva tehát ezen fotoreceptorok vagy nem fejlődnek megfelelően (ezt nevezzük diszpláziának), vagy normális fejlődést követően degenerálódnak. E kétféle “hibás működés” határozza meg, hogy mely életszakaszban alakulnak ki a betegségre jellemző tünetek, azaz mikor veszi észre a tulajdonos, hogy a kutya vagy macska nem lát jól. Az előbbi esetén, amelyre a diszplázia szót használtuk, már korán jelentkeznek a tünetek, utóbbi esetén (atrófia) ahol megfelelő a fejlődés, de később ezek a receptorok károsodnak, későbbi életszakaszban alakulnak ki a tünetek. Forrás

Diszplázia

A kutyák diszpláziás megbetegedéseiről sok legenda kering. Sajnálatosan elmondható, hogy nincs mentes fajta, még a keverék kutyáknál is előfordúl.

A diszplázia az orvosi szaknyelvben rendellenes, kóros fejlődést jelent. Az ízületeket alkotó csontvégek, illetve az azokat borító porcfelszínek pontatlanul illeszkednek egy-máshoz. A nem megfelelő illeszkedésből eredően később degeneratív ízületi elváltozások (arthrosis), ízületi ficam (subluxáció), illetve porckopás alakulhat ki a diszplázia típusától és fokozatától függően.

A diszplazát több együttes gén hatása okozza és megjelenésében nagy szerepe van a megfelelő mozgatásnak, etetésnek és egyéb életmódbeli jelenségeknek.

A DP csak klinikai vizsgálatban szűrhető, és a mentes szülők eredménye se garantál mentes kiskutyát! Ezt minden gazdinak be kell kalkulálnia!

MH ( malignant hyperthermia )

A kutyák rosszindulatú hipertermia (MH) a vázizom autoszomális domináns rendellenessége, melyre jellemző a hiperkarbia, rhabdomyolysis, generalizált vázizom kontraktúra és veseelégtelenség, amely az illékony anesztetikumok és a depolarizáló izomrelaxánsok expozíciója során alakul ki. Ezeknek az anyagoknak az alkalmazásakor az MH-érzékeny kutyák tachycardia, izomösszehúzódások, hipertermia, megnövekedett szén-dioxid-termelés és halál jelentkeznek, ha az érzéstelenítőt nem szüntetik meg. A rosszindulatú hipertermia érzékeny állatokban kiváltható az izgalom, a félelem, a testmozgás vagy a környezeti stressz hatására. Emiatt ez a betegség „kutya stressz szindróma” néven is ismert.

Sheltienél kb 1% alatt van az érinttetség, tehát nem jelentős probléma bár mindenképpen szelekciós tényező ha kiderül. Sheltie esetében pl a Genomia labor már készít rá genetikai vizsgálatot.

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Facebook
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial